Tavaly történt....:)

Napfény, ami átjárta az egész lényemet....
És szél, amitől szabályosan vitorlát bontott a babakocsi, de én dacoltam vele és hatalmas túrára indultunk kicsinyemmel. Gyalog leereszkedtem vele a "hegyről" a kétbetűs drogériába, ahol is össze-vissza vásároltam, és jól megpakoltam a babakocsit. Kismadaram elaludt hazafelé. Félúton egy parkban megálltam, és egy padra ültem, arcomat a nap felé fordítottam és szívtam magamba az energiáját.
Mire feltoltam a babakocsit az emelkedőn, megpakolva, még a hátizsákomban is pelenka ), addigra levert a víz rendesen. Végig a haldokló zsírmolekulákat vizualizáltam a testemben ))) Zsírégetés babakocsival. Egy öreg néni jött velem szemben, azt mondja: maga nem tol gyereket a kocsiban? mondom, de csak alszik. Kérdezte még ő is, hogy hova megyek így felpakolva. Minek is ide zsírégető torna DVD-n? A mi utcánkban nincs kövér kismama, mert ha le akar menni a faluba, onnan vissza is kell jönnie...aki ismerős erre felé, az tudja.

Este terveztem egy kis bevásárlást, de valami riadó volt a szupermarketben és mindent ott hagytam a kosárban, mivel még csak a felénél jártam, és a pénztárakhoz tereltek, ahol tobzódott a tömeg. És bevallom, hirtelen beparáztam, hogy mindjárt valami terrorszervezet felszámolja ezt a multit, és én meg itt állok bután a kosarammal. ) Így - bár azóta is bánom - kimenekültem az üzletből, és a sarki közértben vettem egy piros pöttyöst, meg egy kis kenyeret

Ezek után a fiam sajnos kihányta a vacsoráját, de mostmár alszik. Szépen magamhoz öleltem, és megteáztattam. Biztosan csak egy kis gyomorrontásról van szó, és holnapra minden rendben lesz.