Újabb bébi(k)!!

Korábbi blogbejegyzésem említ egy szökevény nyulat..nos kérem, szökevényünk ANYA lett, de sajna, APA nélkül...A rövid történet:
szökevényünk húsvéti nyusziként érkezett mama által kisfiamnak, majd másnap párom megelégelte magányát, és hozott neki társat. Azt remélve, hogy egyneműek. Na, hát nem egyneműek voltak.
Nyaralásból visszatérve, vasárnap múlt 1 hete, látom ám, hogy szökevényünk igen kövér, de a párja nem jön elő. Sajnos halva találtuk a ketrecben, a nyusziház mögött. Akkor még nem gyanakodtam, azt hittük, a vihar miatt kapott sokkot.
Hétfőn reggel szokásos módon enni akartam adni a szökevénynek, amikor is látom, hogy alig van rajta szőr: a hátsó lábai, szinte semmi, a mellkasáról is hiányzott, és még sovány is, na mondom, az egyik meghalt, a másik beteg...így kivettem a ketrecből, és éjjel bent aludt a lakásban. Mivel láttam, hogy jó étvággyal eszik és aktív, visszatettem hát a ketrecébe kintre.
Tegnapelőtt megszökött, a szomszédnál volt megint. De aztán nem sokkal később hallom ám, hogy a ketrece tetején kopog a kis körme. ÁÁÁ, mondom, én meg nem próbálom fogni egyedül, itt fogok leizzadni. De aztán valami belső késztetés miatt mégis megpróbáltam, és furcsa mód nem menekült, hanem mint egy kutya, maradt a lábamnál és hagyta magát visszatenni. Még ekkor sem gyanakodtam, viszont tegnap a párom kivette a nyulat, mert rendezni akarta a luxusketrecet. Azt már korábban láttuk, hogy ás a nyúl veszettül. De amit találtunk, arra nem gyanakodtunk. Egy igazi fészket csinált magának a föld alá és beleszült 7 kicsi nyuszibébit
Csodával határos módon menekült meg mind a 7, ugyanis a párom ásni kezdett, hogy rendezze a nyúl által kiásott gödröket és véletlenül vett észre egyet, mert a többire ráomlott a föld. Annyira édesek, hogy csak na