Katasztrófák

Évente százezrek életét követelik különböző események, amiket összegezve csak katasztrófának hívunk. Mi is az a katasztrófa? Hogyan osztályozzák?

 

 

A görög eredetű kifejezés jelentése: fordulat, pusztulás, megsemmisülés, katonai pusztítás, megrázó, hirtelen esemény. A felsorolásból is kitűnik, hogy a természet és az ember okozta katasztrófák végkimenetele gyakorlatilag ugyanaz, a kiváltó okban tér el.

A történelem kezdetétől jegyeztek fel elemi csapásokat, sőt a Biblia is katasztrófák formájában mérte Egyiptomra a tíz csapást.

 

A természeti katasztrófák  - földrengések, áradások, trópusi viharok, tornádók, vulkánkitörések – ellen gyakorlatilag védtelenek vagyunk. Amikor a bolygó elemei mérnek ránk csapást sokat számít, hogy jó időben legyünk és jó helyen.

 

2010. első három és fél hónapjában közel 300.000 ember veszítette életét természeti katasztrófákban. A legnagyobb méretű pusztításokat a földrengések okozták, gondoljunk csak a Haitin, Chilében, Törökországban vagy Kínában történt esetekre. Ugyanez igaz az elmúlt évtizedekre is. A szumátrai földrengés és az azt követő szökőár egymagában tömegek pusztulásához vezetett.

 

Vannak olyan térségek, ahol az anyagi feltételek adottak ahhoz, hogy a gyakori földrengéseknek jobban ellenálló építkezési módszereket alkalmazzák, ezzel védve meg az embereket. Japánban, vagy a híres Szent András törésvonal mentén Amerikában egy 8-as erősségű földrengés valószínűleg töredéke közvetlen kárt okozna és emberéletet követelne, mint ugyanez a bolygó egy szegényebb szegletében.

 

A hurrikánok, trópusi viharok évről-évre visszatérő jelenségek az óceánok felett. Itt is igaz, hogy a fejlettebb térségekben az előrejelzés gyorsasága és az épületek szilárdsága jobban véd. Ugyancsak Haitit kell megemlíteni, ahol pár éve több trópusi vihar emberek százezreit tette földönfutóvá. 2009-ben a világ másik szegletében, a Fülöp-szigeteken több hatalmas esőt adó ciklon és tájfun ért partot, az országnak hónapok kellettek, hogy helyreálljon a csapás után.

 

A civilizációs katasztrófák közül a legtöbb áldozatot a háborúk, zavargások és a terrorizmus  követelik. Naponta hallani a híradásokban öngyilkos merénylőkről, robbantásokról, törzsi és hatalmi viszálykodásokról, naponta halnak meg ártatlanok a különböző érdekből elkövetett cselekményekben.

Civilizációs katasztrófa a technika fejlődésével, ezzel párhuzamosan a közlekedés felgyorsulásával és elterjedésével járó vasúti, vagy légi szerencsétlenség is – függetlenül attól, hogy pl. egy repülőgép katasztrófát vihar, vagy a pilóta hibája okoz. Egy utasszállító balesete egyszerre akár több száz ember életét olthatja ki, de a repülés még mindig biztonságosabbnak számít, mint az autóvezetés. A földön világszerte százezres nagyságrendre tehető a közlekedési balesetben elhunytak száma, míg a komoly hírt kapó légi szerencsétlenségekben ennek töredéke.

 

Az ökológiai katasztrófák olyan katasztrófák, amiket emberi és természetes ok egyaránt kiválthat. Egy olajat szállító teherhajó balesete hatalmas károkat okozhat a természetes környezetben, az élővilágban (pl. Exxon Valdez vagy Torrey Canyon szupertankerek) és a regenerálódás évtizedeket vesz igénybe. A tankerbalesetek legtöbbjénél kimutatják okozatnak az emberi tényezőt.  Lehet ökológiai értelemben vett következménye azonban pl. egy olyan olajfúró torony balesetnek is, amit hurrikán okoz, nem emberi felelőtlenség, de ebbe a csoportba sorolandó pl. a sáskajárás is.

 

Mit tehetünk ezek ellen? Bizonyított, hogy az alapvető ismeretekkel rendelkező és egy esemény bekövetkeztekor racionálisan, pánik nélkül gondolkodó ember saját és embertársai életét mentheti meg.

A szumátrai szökőárban egy angol állampolgárságú kislány amikor meglátta az óceán visszahúzódását tudta, mi fog történni. Emberek tucatjait mentette meg azzal, hogy azonnal menekülésre ösztönözte őket.

A legfontosabb tehát: bármilyen nehéz is, józan döntést kell hozni a saját és szeretteink érdekében.

 

 

Még több a kataszrófákról a Katasztrófa Információs Potrálon>>