Írás stílusa, nyelv- és szóhasználat

Minden leírt szó és mondat- és szóösszetétel utal az írójára, nem csak a vonalvezetés és betűformák, az írás kötött vagy kötetlen mivolta és a szöveg elhelyezése, Az írásszakértők az írás azonosítása során, személyiségprofilhoz felhasználhatják a szövegezés stilisztikai és szemantikai adatait az illető feltérképezéséhez.

Hol tanult, hol volt kisgyermek, milyen közegben nőtt fel, milyen társadalmi környezet vette,/ veszi/ veheti körül. Az írás tartalma, megjelenése, szó-és mondathasználata utal az író végzettségére, érdeklődésére és még sok más jellemző tulajdonságára. Ezek alapján nyomozásnál könnyebb a személy beazonosítása, mert sok plusz ismeret szerezhető belőle. Az írásban megjelenő szókincs valóban kincs a szakértőknek. A kíváncsi laikus is könnyen rájöhet, hogy az illető mennyire tanulatlan, vagy milyen tájegység lakója, fiatal- e vagy öreg.

• A tájszavak a lakóhelyre vagy a nevelkedési területre utalnak. Minél többet használ belőle az író, annál biztosabb, hogy most is abban a közegben lakik. (kelletet-kellett, ugorka-uborka, grádics-lépcső, pille-lepe-lepke, köszméte-piszke-büszke- egres,

• A hallott kiejtés alapján leírt szavak szintén árulkodnak. Minél inkább fonetikusan ír a személy, annál kisebb a tanultsági foka. (Aszt hallotta, hogy nyikorog a fijók.)

• A szakszavak használata megmutatja hol és mit tanult. Talán bizonyos esetekben azt is, hogy mikor. Hiszen a szavak divatja is koronként változó. Végzettsége, szakterülete ezáltal beazonosítható. (szepszis, kúpcserép, fángli, hiperkinetikus, dűzni, poláris rendszerű, integrált fejlesztés, nútolás, differenciálegyenlet, decsartes-képlet, stb.)

• A spontán írásban megjelenő érdeklődési kör, ismeretek használata sejteni engedi az szellemi tulajdonságait.

• Fontos megnézni, hogy az idegen szavak használata adekvát-e a szöveggel. Helyesen vagy sajátos jelentéssel használja-e azokat. Ez is műveltségi jel.

• Amennyiben jassz szavakat, argó kifejezéseket használ, biztosak lehetünk benne, hogy nem idegen számára az alvilág. (A téglát- aki feldobta a mackóst,- megmárelte a smasszer, de esküdj, hogy pofa súlyba lesz.”) hapsi, rázni, héder,

• Összevont szavak, kifejezések, rövidített szótorzulatok, sok ikon, rajzolt jelecske, nemcsak a számítógépes csevegés használatról tesz tanúbizonyságot, hanem a lelkiállapotáról, emberekhez való hozzáállásáról- jóindulatú, kritikus, kötözködő, optimista, pesszimista, fantáziadús, humoros, stb.- is képet mutat. (pld,: : ) ;) :((( )

• Azt az embert, aki az írott írásban kis jeleket, rajzos figurákat, sajátos képecskéket használ, valószínűleg erős képi gondolkodás jellemzi. Színekben, formákban gondolkodik, és szereti a vizuális kultúrát is.

• A szövegben az azonos helyeken, logikailag illeszkedő kontextusban használt saját jelek logikus, következetes személyt mutatnak nekünk.

• Erre kell gondolni, akkor is, ha azonos szavakat, azonos rövidítésként használ. ( szociális=szoc.; Magyarország= M.o.; kulturális=kult. Stb.), csak ehhez járul még a felgyorsított írás, mellyel nem képes lépést tartani a kézírás, ezért muszáj időveszteség nélkül, de érthetően továbbhaladni írás közben.

• Kifejezésbeli problémák, fogalmazási nehézség, szótalálási hibák, nemcsak az alacsony műveltséget, de demenciát, -leépülést-, szellemi fogyatékosségot, zavart tudatállapotot mutathatnak.

• A logopédiai problémák megjelenési módja írásban a nehézkes szókezdés, szóismétlések, szavakban lévő elírások, a hibásan ejtett hangzók rendszeres tévesztése betűszinten.

• Elfelejtett ékezetek, áthúzások, elírások, javítatlan hibák a figyelmetlenségre utaló jelek, az önkontroll hiányát, az ellenőrizetlenül rohanó gondolatokat, türelmetlen kapkodást láttatják.

• A sok csúnya átfirkálás, ráírás, satírozás, javítás van a hibáit észrevevő, azokat elfedni, titkolni vágyó embereknél. Ezek az írásképet rontják és felelősségvállalási nehézségekre utalnak.

• A csapongó fantázia, fantasztikus asszociációk színes, szerteágazó különleges sajátos szavak, szókapcsolatok, végtelen mondatok vagy sok befejezetlen …-tal végződő mondat esetén tűnhet fel. A vég nélküliség az illető fantáziában élését, esetleg pszichés zavarát is felfedhetik.

• Tőmondatokban az ír –és beszél-, aki nem tudja magasabb szinten kifejezni magát, vagy ritkán szól és velősen. A régi bölcs parasztemberek közt és a székelyek közt volt szokás. Minél nagyobb szókinccsel rendelkezik valaki, annál több szóval és kifejezéssel képes megmutatni magát a világnak. A beszélt és írott kommunikáció minősége a gondolkodás összetettségén is múlik és ez önkifejezésünk része.

• Összetett mondatok, gazdag szókészlet olvasható az iskolázott emberek írásaiban.

• Körmondatokat, szerteágazó gondolatsorokkal rendelkező, magasan művelt emberek alkalmaznak, akiknek sok a mondanivalójuk és nem bírják a témát befejezni. A politikusok is használják, időhúzásként, figyelemelterelésként is.

A „sok beszédnek sok az alja” mondás megállja a helyét, ha nem okos mond fontos dolgokat, hanem okoskodó szószátyárkodik. Ezért be is fejezem ezt a kis „kóstolót” az emberek írásainak vizsgálati lehetőségeiből, és akkor a grafológiai sajátosságokat még nem is néztük. Aki komolyabban szeretne megismerkedni az írások vizsgálatával, szeretettel várom egy tanfolyamra, akár még a nyáron.

Sz. Makra Ildikó grafológus szakoktató-szaktanácsadó TEL.: 06 70 529 89 17

www.grafobazis.hu