Felnőttnek hitt gyerekek

Fogyasztói társadalomban élünk. Gyermekeinkre ugyanolyan hatással vannak a reklámok, mint a felnőttekre, a különbség csak annyi, hogy ők nem érzik negatívnak ezeket a hatásokat. A divat, a média, a reklámok és a márkák vetik elénk azokat az ideálokat, melyeket követünk. De nem csak mi.

7-12 éves lányok is nyugodtan járkálnak hasat, derekat nem takaró nadrágokban, melyből itt-ott kivillan egy „alig-bugyi”, vagy szemtelenül rövid szoknyákban, ami megmutat mindent, amit mi anno nem győztünk eltakarni.

Egy baráti összejövetelen 10 év körüli kislányok játszanak. És mit is? Szupersztár leszek című játékot, természetesen. A csodás jövő reményében, amit a tehetségkutató műsorokban látnak. Mindent magukra próbálnak: szűk farmerek, ujjatlan topok, magas sarkú cipők, szegeccsel kivert övek, megfordított baseball sapkák. A sminkeszközökről nem is beszélve. Az egyik 11 éves, akinek még nincsenek mellei, melltartót vesz magára, szivaccsal kitömi, nyakába édesanyja gyöngysorát akasztja. A buli elkezdődik: zene szól és felcsendül egy, igen erősen szexuális töltetű dallam (amit persze ők még annyira nem értenek, de az érzés már átjön a zenéből) Ismerős a kép?

A felnőttek világa szexuálisan igen provokatív. A gyermekek ezt a világot imitálják, de mivel szexuálisan éretlenek, még nem érzik át teljesen, nincsenek ugyanazon a szinten. Vágynak a vágyra, de nem érzik annak az izgalmi állapotnak a veszélyét, amit ők maguk provokálnak. Az érett gyermekek nem akarják, hogy gyerekként legyenek kezelve. Nagyon gyorsan megtalálják az ideáljukat, melyet követni szeretnének. Felnőtté szeretnének válni, és ez még a mimikájukon is meglátszik. Valójában a személyiségük fejlődéséről van szó, csak az a gond, hogy mindezt erősen befolyásolja a média, a reklám és a sztárvilág. amikor már a 12 éves kislány vagy kisfiú is sztár lehet, mit várunk?

Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy miért hagyjuk áldozatul esni gyermekeinket az efféle külső hatásoknak. Ki kellene használniuk az időt, meg kellene élniük gyermekkoruk minden percét, és felelősségteljes felnőtt válna belőlük. Változtatni soha nem késő, ha Ön úgy érzi, hasonló helyzetben van gyermekével, tegye meg az ő érdekében. Engedje őt „lassabban” felnőni.