A siker kulcsa

A sikereinket és kudarcainkat magunknak köszönhetjük, és könyvelhetjük el, bármilyen hihetetlen gondolat is ez. Minden kapcsolatunk, a környezetünk, és saját megjelenésünk is a belső állapotunk és gondolataink tükörképei.

Amikor valaki ilyet és efféle dolgokat mond nekünk, általában jól kinevetjük, és kishitűen "perszézünk", holott nem ártana elgondolkozni rajta, mert tökéletesen igaza van.

Kedves férfiak, és főleg apukák, most itt az idő, hogy egy pici önvizsgálatot tartsanak. Sok férfi panaszkodik arra, hogy a gyermekek érkezése miatt párjával történő kapcsolata szinte teljesen megváltozott, mellőzve érzik magukat, melynek eredménye nagyon sok esetben a teljes elhidegülés és a kapcsolat megszakítása, melynek valljuk be, nem csak a gyerekek látják sokszor a kárát, hanem a szülők lelkében is igen mély nyomot hagy, tönkretéve ezáltal annak a lehetőségét, hogy egy új, szeretet teljes kapcsolatot tudjanak kiépíteni majd valaki mással, előítéletek nélkül. Sokszor persze az tűnik egyszerűbbnek, hogy egy új kapcsolatot kezdjen az ember, semmint dolgozzon egy kicsit a régin, és mivel igen nagy a "választék", a vadászat könnyűnek és egyszerűnek tűnik - de nézzük meg a hátterét.

Az az ember, aki folyamatosan új és új kapcsolatokba bonyolódik - főleg meglévő kapcsolata mellett - súlyos önértékelési problémákkal küszködik. Nincs elég önbizalma, kevésnek érzi magát, nem szereti a testét, az életét, a helyzetét, a körülményeit, és mindezek ellenkezőjéről mástól vár bizonyosságot. Egyszóval: nem szereti önmagát. Pedig minden siker alapja - legyen az családi élet, munka, emberi kapcsolatok - önmagunk feltétel nélküli elfogadása, szeretete és tisztelete. Ez nem egyenlő az egoizmussal, inkább azt jelenti: képesek vagyunk megbocsátani, elengedni és feltétel nélkül szeretetet adni egymásnak. Az állandó rohanás és bizonyítási kényszer teszi tönkre legtöbbször a családi életet is, melynek csak mi tudunk határokat szabni. Továbbá gátolja a pozitív változások folyamatát az a tény, hogy a férfiak sokkal több előítéletet táplálnak az ilyen, és ehhez hasonló pszichológiai megközelítésekhez, és nehéz őket rávenni arra, hogy tegyenek egy próbát és élvezzék a változást.  Sikeres férfinak és apának lenni egyidőben pontosan ugyanolyan feladat, mint nőnek maradni a gyermek, gyermekek születése után. Ha a másikkal szemben olyan elvárásokat támasztunk, melyeknek mi magunk sem tudnánk megfelelni, folyamatos csalódás és kapcsolat beli feszültség lesz az eredménye. A megfelelési kényszert is ideje lenne felszámolni: a maximalista ember soha nem elégedett, és mindig talál valami kivetni valót, így az élete folyamatos gáncsoskodással telik, de nincs benne igazi élvezet. Ha egy férfi eleve úgy áll hozzá, hogy őt mennyire mellőzi a párja, valószínűleg ez is fog bekövetkezni, hiszen minden belső érzésünket vissza fogja tükrözni a környezet reakciója. A vádaskodás és mások hibáztatása helyett inkább magunkban kell nagytakarítást végezni. A csodát nem másoktól kell várni, hanem csak magunk tehetünk érte. Gyakorolni kell tehát az önismeretet, melyet otthon, megfelelő szakirodalom segítségével is el lehet kezdeni, de akár szakember támogatásat is lehet kérni. Igaz, ez utóbbi igen borsos összeget képvisel, de mindenképp megéri megtenni a családért.

Ahhoz, hogy a nő az anyaszerepben sikeresnek érezze magát, elengedhetetlen egy sikeres, tudatos férfi, és fordítva. Heti egy-két alkalommal, kedves Urak, mondjanak le tehát a sportműsorokról, a haverozásról, a lustálkodásról és vegyék a fáradtságot a változásra.Ne feledjék: a múltbéli beidegződések, szokások és gondolatok eredménye a jelenlegi állapot, melyet csak akkor tudnak felszámolni, ha most kezdenek hozzá. Mert a most lesz a holnap.