A rajzok titkai

Mozgásaink jellemzőek ránk. Ha valakinek csak mozdulatait figyeljük - ahogy leül, feláll, megy, beszélget, étkezik, vásárol, nézelődik- kikövetkeztethető belőle milyen is lehet. Gyors, lassú, komoly és megfontolt, kapkodó, szolid, büszke, elgondolkodó, hezitáló, aprólékos, rendszerető, alapos, laza…?

Finommozgásaink ugyanígy árulkodnak rólunk. Minden síkban nyomot hagyó mozgás leolvasható írásaink vonalvezetéséből, elhelyezéséből és minden rajzunk lenyomatából.

Rajzaink éppúgy kifejezik személyiségünket, mint írásunk, sőt a szabadabb megnyilvánulás által kötetlen, természetes önmagunkat mutatjuk. Sőt a színek által érzelmeink is árnyaltabban jelennek meg.

A rajz dinamikus interaktív folyamat. A készülő kép elemei visszahatnak látványban a rajzolóra, aki új asszociációkat kapcsol a készülő képhez, és aszerint folytatja. És saját döntés alapján tekinti azt befejezettnek. Tehát a készülő rajz olyan vizuális inger, mely további mozgásos és gondolati érzelmi válaszokat vált ki a rajzolóból. Minden mozgásunkat behatárolja a tér, melyben vagyunk, nagymozgásainkat a szoba (pld.), finommozgásunkat a lap síkja. Tehát a lap széle a környezet határait, a társas környezet szabályait jelzik.

Mozdulataink, tetteink minőségét, gyorsaságát, méretét gondolkodásunk, ismereteink, és a külső elvárásokhoz való hozzáállásunk határozza meg. A rajz nemcsak méret, elhelyezés, távolság-közelség, vonalfolytonosság, nyomóerő, lendület, határozottság, formaállandóság vagy variabilitás tekintetében elemezhető, de a színek szimbolikájával megtoldva még több üzenetet hordoz.

Életkortól függetlenül megállapítható, hogy ha rajzoló

szorong, feszült, oldott, hiperaktív, szabálytartó.
Milyen a figyelme, van-e önfegyelme, mennyire kitartó? Csapongó?
Mekkora a tolerancia szintje?
Érte-e zaklatás?
Mi van az agressziója hátterében?
Gyakorlatias vagy inkább elmélkedő, szervező, tervező vagy megvalósító?
Humán vagy reál érdeklődésű?
Mennyire érzékeny, sértődékeny, és mennyire terhelhető?
Milyen feladatokat lehet rábízni és mit ne várjunk el tőle?
Fontos-e számára a külvilág véleménye, barátságos-e, képes kapcsolódni társhoz vagy közösséghez?
Képes-e ismereteit hasznosítani a mindennapokban?
Tud-e hatni másokra és hogyan?
Hogyan válik be az iskolában, munkahelyen?

Mint láthatjuk egy rajzelemzés számtalan dologra deríthet fényt.

Elemzés kérése esetén lehetőleg azonos időből származó néhány, de legalább 2-3 rajzot vigyünk magunkkal. Ez

biztosabban mutatja a rajzoló jellemző személyiségjegyeit, mint ha csak egy rajzot mutatunk. Annál pontosabb az elemzés, minél több információ áll rendelkezésre a rajzolóról. Életkor, nem, kezesség, látás épsége, a képet megelőző környezeti háttér. (Élmény, érzelmi állapot, helyszín, eszköztár.) Ugye nem mindegy hogy egy négyéves gyermek rajzol hétéves szinten vagy fordítva? Rögtön más a jelentése. Az sem mindegy hogy mozgó kocsiban egy szál grafittal rajzolt-e, /mert környezete szerint erre volt lehetősége,/ vagy kényelmes helyen, 12 színből választotta a feketét és stabil asztalon hozott létre reszketeg, összefüggéstelen vonalakat. Jó tudni, hogy van-e lehetősége látni, hogy körülötte rajzolnak, írnak, olvasnak, vagy nő, mint gomba a fűben a természet lágy ölének szabadságában és a papír csak a begyújtás kelléke. Milyen a környezeti minta? Motivált-e a rajzolásra és van-e „másolási” mintája a családtagok közül? Nem a formák másolásáról van szó, hanem a felnőtt utánzásáról, mert a gyermek úgy tanul, hogy amit tapasztal, azt építi be személyiségébe. És aszerint fog cselekedni, gondolkodni…. (Mi is elgondolkodhatunk: Jó mintát adunk? Számon kérhetjük a gyermeken?)

Iskoláskor előtti állapot szerint:

A jó gyermekrajz

harmonikus,
színes,
rendezett,
határozott vonalvezetésű,
nem túl erős nyomással.
Összefüggő képet alkot.
A formák és az esemény felismerhető.
Az emberábrázolás részletes,
az arc felismerhető, hiánytalan érzékszervekkel,
arányos a test,
a kezek és lábak vastagsága érzékelhető,
a ruhán részletek vannak. (zseb, cipzár, gomb, gallér, masni, felirat, fodor…)
A háztető háromszöge egyenlő szárú és csúcsban pontosan érintkezik,
a házon ablakok, ajtó, kémény, stb. vannak.
Növények arányosak a környezet tárgyaival,
színek használata többnyire adekvát, (megfelelő a természetesnek).
Képes egyszerű, felismerhető módon állatokat kis méretben is megrajzolni. (Ezekre szükség van, mert az elsős olvasnivalókat és meséket kb. 2x 3 cm méretben kell illusztrálniuk a munkafüzetekben…:) )