2010-ben apának lenni

Apának lenni annyit jelent, hogy a férfi a sajátos módjával éli meg az apaságot és kiveszi a részét a gyermekei életéből, de az tény, hogy 50 évvel ezelőtt teljesen más normáknak kellett megfelelniük, és talán nem is gondolkoztak ennyit ezen.

Az apaság, az apává válás gondolata már egy 2-3 éves fiúgyermek fejében is megszülethet, persze, teljességgel ösztönösen, a látott minta hatására.

 

Éppen ezért fontos az apa jelenléte – sokkal erőteljesebben, mint amit tapasztalhatunk a nagy rohanásban. Nem könnyű dolog a jelen társadalomban apának lenni. Bizonyára minden férfiben él a vágy, hogy példás, jó édesapává váljon, de sokszor nincs tisztában azzal, hogy ez mit is jelent, mi számít jó apának és mi rossznak, leragadnak annál, hogy az ő feladatuk az anyagiak megteremtése és punktum, pedig ennél sokkal messzebbre mutat a felelősségük.  Amikor olyan korszakot élünk, hogy külön honlapot nyitnak a férfiak megmentésére, bizony érdemes elgondolkoznunk. Az apa feladata ugyanis manapság egyenlő a pénzhajtással, és emellett nemigen jut elengendő idő és energia a családi életre. Korunkban apának lenni körülbelül annyira nehéz és erőtpróbáló feladat, mint az anyaság. Megannyi elvárás, társadalmi beidegződés kíséri figyelemmel őket, így nem csoda, ha még az az apa is meginog néha, akit példaképpen mutogathatnának a kevésbé lelkes társai között.

 

Az apa tehát az a figura, aki későn jár haza, aki fáradt és fásult, nincs elegendő türelme és energiája a családra, ezáltal gyermekei és felesége számára nem tudja azt a kellő támaszt nyújtani, mely szükséges a családi egyensúly megteremtéséhez, és fenntartásához. Így gyakran azok a gyermekek is valamilyen szinten apa nélkül nőnek fel, akiknek van. Ez a nyomás nehezedik a háztartást vezető, gyermekeket terelgető anyára is, hiszen a családi élettel járó teendők az ő vállán csücsülnek, nem kevés konfliktust okozva ezzel a párkapcsolatban. Mindeközben mindkét szülő a jövő miatt aggódik, és mindkettő fújja a maga problémáját – megoldás nélkül, és elszállnak azok az évek, melyek a legfontosabbak a gyermekek egészséges fejlődésében. A szeretet teljes, közös gyermekvállalás, és a vele járó feladatok megosztása, a szeretet kinyilvánítása minden pillanatban megállja a helyét. Néha meg kell állni, és meg kell látni azokat a dolgokat, melyek ugyan láthatatlanul, de jelen vannak az életünkben: gyermekeink ragaszkodása, szeretet igénye, játékos tanulási vágya, és nem utolsó sorban a nyugodt családi fészek megteremtése a lényeg a számukra. MOST kell megragadni az alkalmat.

 

Sajnos az ösztönös szülőséget lassan felváltja a tudatos szülővé válás, mely megfosztja a leendő apukákat és anyukákat attól az élménytől, hogy természetesen váljanak jó szülőkké. A rengeteg információ hatására már-már az sem nyilvánvaló mi jó és mi rossz, de egy dolog tény: apa is és anya is csak egy van.